Kökény Attiláról (nem az énekes :D) egy videót valamikor 5-6 éve láttam, Géczy Gábor ajánlásával. Aztán nagyjából 4 éve Kézdivásárhelyen indult egy 2 napos képzés, amit ő tartott. Természetesen elsők között jelentkeztem. Azóta többször találkoztunk. Nagyon jó dolgokat művel. Jómagam sajnos területek hiányában még nem tudtam gyakorlatban is hasznosítani a tőle tanultakat. Egyelőre csak kiskertes formában gyakorlatozom, termesztjük a háztájit, vegyszermentesen és mulcsozással, direktvetéssel.

A két napos képzése alatt meggyőződtem arról, hogy csak ez az út, a talajmegújító gazdálkodás lehet a kulcsa a minőségi, egészséges tápláléknak, ezzel együtt a Föld nevű Bolygó megmentésének, pontosabban az ember kipusztulásának elkerülésének egyetlen járható útja. A Bolygó még évmilliókig el lesz nélkülünk is.

Ezzel az alábbi Kökény Attila oldalán megosztott történettel is szeretném kérni a székelyföldi gazdákat, hogy kezdjenek el minél hamarabb áttérni az ilyenfajta gazdálkodásra. Az átállás nem egyszerű, főleg a fejekben. De ha sikerül, akkor a gazda majd azt mondja évek múltán magának: Hogy is voltam ilyen hülye, hogy nem kezdtem korábban.

Végezetül, ahogy a képzés során mondta Attila: A hagyományos (értsd: szántás, műtrágyázás, vegyszerezés) 10% gondolkozás, 90% munka. A talajmegújító (no-till) gazdálkodás 90% gondolkodás, 10% munka. És nem mellesleg nem utolsó sorban, sokkal de sokkal kevesebb pénzt emészt föl.

Sok szeretettel ajánlom a lenti cikk olvasását. Aki többet akar tudni a talajmegújító gazdálkodásról, keressen bizalommal, a holnapi nyíltnapunkon is lesz szó erről.

De tájékozódhat Kökény Attila FB oldalán is.

Talajmegújító gazdálkodás, személyes történet Robert Doháltól.

„Meg vagyok győződve arról, hogy a talajban gazdagabb az élet, mint a tengerekben. Akkor miért nem védjük a talajt is?”

Robert Dohál

Szívesen mutatok be gazdákat, akik talajmegújító technológiákkal termelnek sikeresen és vállalják is a nyilvánosságot. A Felvidéktől a Vajdaságig számos termelő bizonyítja, hogy a talajmegújító technológiák működnek, de kevesen állnak ki és vállalják fel a munkájukat.

Ez érthető is, mert mindegyikük számtalan támadást kapott már és beleunt a kevésbé innovatív kollégák kritikáiba.

16 mm 15 perc alatt, összesen 107 mm csapadék egyszerre. A szántott földekről ömlik le a sár, a notill területek azonban elnyelik az összes csapadékot. Kinél lesz aszály?

Ezért örülök, amikor egy újabb talajdoktort tudok bemutatni.

Felvidéki kollégáknak érdemes követni Robert Dohál munkáját, a Krakovany Mezőgazdasági Szövetkezet elnökét, aki Észak Szlovákiában termel a talaj egészségét szem előtt tartó módszerekkel és élharcosa a talajmegújító mezőgazdaságnak.

Itt folyik el a pénz a földről.

2021-ben 200 hektár átlagában 10,2 tonnás kukoricát aratott talajmunka, növényvédelem és műtrágya nélkül, 350 mm éves csapadékkal.

Mit tett ezért? Semmi különlegeset, csak a szokásos regeneratív technológiákat alkalmazza következetesen évek óta.

A notill területek érintetlenek a 107 mm csapadék után.

Soha nem hagyja takaratlanul a talajt, a mulcsot a felszínen hagyja, takarónövényeket használ, védi és táplálja a talajéletet és szorgalmazza a legeltetést a termőföldeken a vetésforgó részeként.

És nem szánt, sőt, semmiféle talajmunkát nem végez.

Robert Dohál 1991-ben jött rá, hogy másként kellene termelni, amikor az USÁ-ban töltött gyakornoki ideje során felismerte, hogy ott csak a földek 1.7%-án szántanak. Feltette a kérdést, hogyan lehet az, hogy Szlovákiában meg mindenhol szántanak?

A második legfontosabb felismerése a talajélet fontossága volt, hogy miért is mindig a talaj felszíne alatt 5 cm-ig korhadnak el a földbe ásott faoszlopok? Mert ott a legváltozatosabb és legaktívabb az élet a talajban, az oxigénben es szénben gazdag szint, ahol a lignint bontó gombák is optimális életkörülményeket találnak. Mert nem a baktériumok bontják elsősorban a szárat…

A mulcs megfékezi a csapó eső erejét, a pórusos talaj pedig akár 200 mm csapadékot is be tud fogadni. Nem úgy, mint a szántott földek, amelyek felszíne eliszaposodik és megakadályozza, hogy beszivárogjon a további csapadék.

Miért is kellene akkor bármit is a talajba szántani?

Ezeket a felismeréseket kiegészítve a növények talajéletet tápláló folyékony szén útvonalának segítségével gyarapodó termékenységgel feleslegesnek tartja a műtrágyázást, hiszen ha megfelelő életkörülményeket biztosít a talajéletnek, az elegendő tápanyagot biztosít a növények számára is egy jó átlagterméshez, vagy akár többhöz is.

Ezt az elképzelést tesztelni, 2016-ban befejezte egy 200 hektáros tábla műtrágyázását és a természetes termékenységet fejlesztette csak a talajmegújító módszerekkel, bármiféle talajmunka nélkül, csak direktvetéssel.

Ezen a táblán aratott 2021-ben 10.2 tonna kukoricát hektáronként. Őszi búzából 7 tonnát arattak, durumbúzából 6 tonnát, mindet műtrágya nélkül.

A szövetkezet egyébként évekkel ezelőtt befejezte a foszfor és káliumutánpótlást a földeken.

A legutolsó talajvizsgálataik azonban 20%-al több PK értékeket mutat, mint a korábbi mérések.

Hogyan lehet az, hogy nem elfogy, hanem gyarapszik is tápanyag a területeken?

A talaj életre keltése jár némi hozamcsökkenéssel az átmeneti 3-8 év alatt, mert a mikrobiális biomasszát fel kell építeni valamiből és ehhez leginkább nitrogénre és szénre van szükség, így a növény tápanyagkonkurrenciájaként lépnek fel eleinte a szaporodó mikrobák.

Cserében egy hektár műveléséhez nekik elég 43-47 liter gázolaj és az átállás éveiben 2013-2015 között a termesztési költségek 50%-al csökkentek a szövetkezetben.

A növényvédőszereket is elhagyták már több táblán és csak nitrogénutánpótlást végeznek.

Az erózióra érzékeny területeken a notill sikeresen akadályozza meg a talajvesztést. Az erózió a felelős elsősorban az élővizekbe jutó növényvédőszerekért és műtrágyáért.

A szántást a gyökerekre cserélték.

A talajéletet és a talaj szerkezetét megvédendő minimalizálják a gépek talajterhelését, ezért például az őszi búzát is az első decemberi fagyokon vetik el, hogy a fagyott talajfelszín csökkentse a taposási károkat.

Ha kell, a kukoricát is fagyban aratják.

A vetésnél végzik a legnagyobb talajbolygatást, ha a sekély sávművelést végző Sumo DTS vetőgéppel vetnek.

10 évvel ezelőtt a hagyományos technológiákat, köztük szántást használó szövetkezet a csőd szélén állt.

Robert Dohál akkor vette át a szövetkezet irányítását és

mostanra életképes gazdaságot teremtett belőle szántás nélkül.

Mire való akkor az eke a károkozáson kívül?

Az ő módszerei egyébként lehet, hogy kiválóan működnek Krakovanyban, de kész recept nincs.

Azonban nincs olyan talaj és klíma, ahol ne működne a regeneratív technológia, csak mindenkinek a saját területének adottságai alapján kell alkalmazni.

A filozófia es a szemlélet megváltoztatása, a talaj egészségének szem előtt tartása a legfontosabb elem az átálláshoz, amelybe nem fér bele a szántás.

Forrás: https://zurnal.pravda.sk/…/591595-hladate-nadej-mozno…/